A méz jó édesítőszer, a gyári cukornál és a mesterséges édesítőknél jóval egészségesebb, mert természetesen édes, mert többféle cukorból áll, és számos hasznos anyag van benne, mint például szerves savak, vitaminok, enzimek, illóolajok, ásványi anyagok. A méz jó táplálék, mert egyszerű cukrai könnyen, gyorsan felszívódnak, javítja az emésztést, nyugtató, segíti az elalvást, a nyugodt pihenést, támogatja a gyenge szívet és a májat.
A virágmézek (pl. akác, hárs, vegyes virág, selyemfű) a növények nektárjából a méhek gyűjtő, átalakító és sűrítő tevékenysége révén alakulnak ki. A méhek átalakító tevékenységéhez használt enzim hatására a mézben baktériumellenes anyag keletkezik, vagyis fertőtlenítő hatású, emiatt belsőleg torokgyulladásra, külsőleg felületi sérülések gyógyítására használható.
A méz az ételek (pl. diós, mákos tészta), italok (üdítők, teák) ízesítésére is használható, főzésnél és sütésnél (mézes sütemények) is alkalmazható. H atásosan alkalmazhatjuk fizikai fáradtság, álmatlanság, vagy székrekedés leküzdésére.
Valóban hizlal?
Vannak, akik jóindulatúan óvnak a mézfogyasztástól, mert “nagyon hizlal”. Nos, az igazság ezen a területen a következő:
. A méz gyümölcscukrából nem lesz zsír, mert a májban glikogénként raktározódik el.
. A méz szőlőcukrából nem lesz zsír, mert rövidesen elég az izmokban.
. A mézfogyasztás aktívabb életvitelre serkent, ami az elhízás ellen hat.
. Egyes mézfajták vízhajtó hatásúak, súlycsökkenést idéznek elő.
Csak a folyékony méz jó?
A méz kristályosodásáról (cukrosodásáról) sokan azt gondolják, hogy az a méhész turpisságának a következménye, talán kristálycukrot keverhetett a mézbe. A kristályosodás azonban természetes fizikai folyamat, melynek során a méz kémiai tulajdonságai nem változnak meg, a halmazállapot-változás csupán fizikai jelenség. Annak a következménye, hogy a méz szobahőmérsékleten túltelített oldatként viselkedik, amelyben az oldószer, a víz, csak 18%-ban van jelen, a többi része főleg egyszerű cukrokból áll. Ezek közül a szőlőcukornak nagyon rossz az oldékonysága, ami azt jelenti, hogy szobahőmérsékleten hamar kiválik az oldatból.
A méz a leggyorsabban 15°C-os hőmérsékleten kristályosodik meg. E hőmérséklet fölött és alatt a méz kristályosodása sokkal lassúbb. A kristályos mézet 45°C-os vízfürdőben, vagy mikrohullámú sütőben károsodás nélkül vissza lehet olvasztani, de ezt követően ismét bekristályosodhat. Az ikrás méz apró szemcsézettségével jobban tisztítja a garatot és a torkot, mint a folyékony, mert fizikailag tisztít. Sok országban egyáltalán nem idegenkednek a kristályos méztől, sőt például Amerikában a forgalomba kerülő méz túlnyomó többsége már megkristályosítva, úgynevezett krémmézként kerül a boltok polcaira.
Pásztor Méhészet – Debrecen
(Forrás: Méhészet folyóirat és http://www.vital.hu )
Pásztor Méhészet 